A legtöbb kisgyermek az óvodakezdéskor ismerkedik először a közösséggel, de sokan már a bölcsődében megtapasztalják az elválás folyamatát.
Hogyan fogadják majd?
Fogják úgy szeretni mint én?
Fognak rá figyelni?
Meddig fog sírni?
Lesz barátja?
Ki segít neki pisilni?
Foglalkoznak vele?
És még számos aggódó gondolat cikázik számtalan, a gyermekét közösségbe szoktató édesanya, édesapa, nagyszülő fejében.
És valljuk be, joggal.
Mert eddig a napig csak mi voltunk neki, most ő lesz az egy a sok közül.
Szorongatja a torkomat a sírás.
Csak ennek legyen vége.
Hogyan lesz tovább?
És sokszor elbújva sírva fakad, kis idő múlva belesve az ajtórésen próbál a frissen beszokó édesanya megnyugodni.
A gyermek is résen van, megpillantja édesanyját az ajtórésben, örömmel szalad felé.
Nem érti, miért kell újra elválni, megint hova megy az ő szeretett anyukája? Sírva fakad.
Hogyan tudnánk az óvodai életet zökkenőmentessé tenni, mosolygós napokat varázsolni magunk és a gyermekünk számára egyaránt?
A kulcs a kezünkben van.
