„Na jó, most az egyszer!” – hallottunk ilyet biztosan. És ez a most az egyszer tényleg akkor most az egyszer. Csak hogy utána még ezer ilyen most az egyszer van.
Nincs értéke már ennek a most az egyszernek. Ám a gyermek pontosan tudja, nyeregben van.
Addig csűri, csavarja, amíg nyer. Ebben a játszmában nincs döntetlen. Aki már szülőként ideáig eljutott, az már vesztes.
A gyerekeknek nagyon jó adó-vevőjük van, pontosan tudják, érzik, kivel, mit lehet megtenni.
Mire vonatkozik mindez?
A szülőkben megérik egyfajta cél, milyen neveltetésű gyermeket szeretnének maguk mellett tudni.
A sok-sok elképzelésben egy dolog biztosan mindenki listáján szerepel.
Ez pedig a boldogság. Legyen boldog a gyermeke.
De hogyan lesz egy gyermek boldog gyerek, később boldog felnőtt?
Tudjuk-e mi magunk, mi a boldogság? Rendelkezünk- e vele?
Nincs értéke már ennek a most az egyszernek. Ám a gyermek pontosan tudja, nyeregben van.
Addig csűri, csavarja, amíg nyer. Ebben a játszmában nincs döntetlen. Aki már szülőként ideáig eljutott, az már vesztes.
A gyerekeknek nagyon jó adó-vevőjük van, pontosan tudják, érzik, kivel, mit lehet megtenni.
Mire vonatkozik mindez?
A szülőkben megérik egyfajta cél, milyen neveltetésű gyermeket szeretnének maguk mellett tudni.
A sok-sok elképzelésben egy dolog biztosan mindenki listáján szerepel.
Ez pedig a boldogság. Legyen boldog a gyermeke.
De hogyan lesz egy gyermek boldog gyerek, később boldog felnőtt?
Tudjuk-e mi magunk, mi a boldogság? Rendelkezünk- e vele?
„ A boldogság nem más, mint az az élmény, hogy szeretettel, bájjal és hálával élünk meg minden percet.”
(DenisWaitley)
A boldogság érzelmi állapot, amelyben jól érzem magam.
Reggelente mosolyogva ébredek, a napjaim mosolygósan telnek?
A jó érzés, a jól érzem magam rendszeresen jelen van az életünkben? Hogyan tudom továbbadni, ha magam sem rendelkezem vele? Mindenkinek jár a boldogság. Kezdjük magunkon!
És itt lép előtérbe újra a példa értéke. A szülői példa értéke.
Mindegyikőnk magába nézhet, rendelkezünk-e valamennyi tulajdonsággal, amit a gyermekünkben szeretnénk fellelni?
Kellő felelősségérzettel rendelkezünk-e?
Felelősségérzet szükséges ahhoz, hogy kritikát gyakoroljak, s előbb saját magamat neveljem olyanná, akivé a gyermekemet szeretném fejleszteni.
Olyan személyiségjegyek kifejlesztésével, amelyek hozzájárulnak, hogy az életben feltalálja magát, társakra, barátokra leljen, céljait meg tudja valósítani, kitartó legyen,a problémáit megoldandó feladatként kezelje, ezáltal kiűzze a stresszt az életéből, …..
A gyermek milyen eszközökkel éri el a céljait? Mi módon, hogyan hat a környezetére, hogyan tudunk mi hatni rá?
A gyermekeknél a tárgyalási stratégia, a hiszti a tiszta, világos határok betartatásával, a következetes, határozott, de szeretetet kinyilvánító neveléssel kiiktatható. Nyilván próbálkozik a gyermek, de ehhez kell a kitartás, a szeretet kinyilvánítása, érezze, hogy szeretik, de a viselkedését elítélik.➽ Egy fiú és egy lány ikerpár leány tagja rendszeresen a hiszti módszerhez nyúlt, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Édesanyán már a fáradság, elkeseredés jelei mutatkoztak. Gyakran kért tanácsot, mi módon tudna ezen változtatni, mert az idegei felmondják a szolgálatot. A tanácsokat rendre meghallgatta, de változtatni a saját hozzáállásán, nem változtatott. A kislányon is látszott, nem érzi jól a bőrében magát, de ez nála bevált, ezt alkalmazta. Hiszti, sírás rendszeres volt, s egyszer kétségbeesve panaszkodott az édesanya, hogy hányásig hergeli magát a kislány. A közösségben eddig még ilyet nem produkált. De ami késik, nem múlik. Egyik ilyen kirohanása alkalmával hangos sírásában kiabálta: de akkor én hányni fogok! Édesanya ilyenkor megmozgat mindent, hogy csak ezt ne tegye, így azt hitte, itt is működni fog.
” Én úgy szeretlek, sajnálom, hogy hányni akarsz, az nem egy jó érzés. De, ha te így akarod, rendben van, hányjál, de TE takarítod fel!”- mondtam, mire teljes megrökönyödéssel kevert megdöbbenés ült ki az arcán, s szép lassan megnyugodott. Soha többet nem próbálkozott vele.
Ám otthon továbbra is élt a lehetőséggel, mert ott nem volt akadály, az irányítás az ő kezében volt.
Reggelente mosolyogva ébredek, a napjaim mosolygósan telnek?
A jó érzés, a jól érzem magam rendszeresen jelen van az életünkben? Hogyan tudom továbbadni, ha magam sem rendelkezem vele? Mindenkinek jár a boldogság. Kezdjük magunkon!
És itt lép előtérbe újra a példa értéke. A szülői példa értéke.
Mindegyikőnk magába nézhet, rendelkezünk-e valamennyi tulajdonsággal, amit a gyermekünkben szeretnénk fellelni?
Kellő felelősségérzettel rendelkezünk-e?
Felelősségérzet szükséges ahhoz, hogy kritikát gyakoroljak, s előbb saját magamat neveljem olyanná, akivé a gyermekemet szeretném fejleszteni.
Olyan személyiségjegyek kifejlesztésével, amelyek hozzájárulnak, hogy az életben feltalálja magát, társakra, barátokra leljen, céljait meg tudja valósítani, kitartó legyen,a problémáit megoldandó feladatként kezelje, ezáltal kiűzze a stresszt az életéből, …..
A gyermek milyen eszközökkel éri el a céljait? Mi módon, hogyan hat a környezetére, hogyan tudunk mi hatni rá?
A gyermekeknél a tárgyalási stratégia, a hiszti a tiszta, világos határok betartatásával, a következetes, határozott, de szeretetet kinyilvánító neveléssel kiiktatható. Nyilván próbálkozik a gyermek, de ehhez kell a kitartás, a szeretet kinyilvánítása, érezze, hogy szeretik, de a viselkedését elítélik.➽ Egy fiú és egy lány ikerpár leány tagja rendszeresen a hiszti módszerhez nyúlt, hogy elképzeléseit meg tudja valósítani. Édesanyán már a fáradság, elkeseredés jelei mutatkoztak. Gyakran kért tanácsot, mi módon tudna ezen változtatni, mert az idegei felmondják a szolgálatot. A tanácsokat rendre meghallgatta, de változtatni a saját hozzáállásán, nem változtatott. A kislányon is látszott, nem érzi jól a bőrében magát, de ez nála bevált, ezt alkalmazta. Hiszti, sírás rendszeres volt, s egyszer kétségbeesve panaszkodott az édesanya, hogy hányásig hergeli magát a kislány. A közösségben eddig még ilyet nem produkált. De ami késik, nem múlik. Egyik ilyen kirohanása alkalmával hangos sírásában kiabálta: de akkor én hányni fogok! Édesanya ilyenkor megmozgat mindent, hogy csak ezt ne tegye, így azt hitte, itt is működni fog.
” Én úgy szeretlek, sajnálom, hogy hányni akarsz, az nem egy jó érzés. De, ha te így akarod, rendben van, hányjál, de TE takarítod fel!”- mondtam, mire teljes megrökönyödéssel kevert megdöbbenés ült ki az arcán, s szép lassan megnyugodott. Soha többet nem próbálkozott vele.
Ám otthon továbbra is élt a lehetőséggel, mert ott nem volt akadály, az irányítás az ő kezében volt.
„Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.” Albert Einstein
Csak rajtunk áll, gyermekünk miként viszonyul a világhoz, hogyan találja meg benne a helyét, a boldogulását.
Neveljünk világos határok állításával, a határokon belül végtelen szabadság biztosításával boldog gyermekeket, akik szerető, boldog felnőttek lesznek később.
“Minél kevesebb szabályt állítasz fel arra, hogy milyennek kellene lennie az életnek,… és hogy másoknak hogyan kellene viselkedni, annál könnyebb boldognak lenned.”
(Andrew M.)
